Rapid Eye Movement - REM-mozgás: Álom közbeni gyors szemmozgás

1981-ben alakult amerikai együttes.

Eredeti felállás:

Michael Stipe - ének Peter Buck - gitár Mike Mills - basszusgitár Bill Ferry - dob

Az együttes mérföldkő, annak a rocktörténeti pillanatnak a képviselői amikor a post-punk átfordult alternatív zenébe.

Jelentés: A REM mozgás azt az alvás közben szemmozgást jelenti, mikor gyorsan "követi" a szem az álom eseményeit.

Mikor első kislemezük, a Radio Free Europe megjelent 1981-ben, akkor kezdődött az amerikai rockzene visszatérése az underground stílushoz. Az ekkor még nagy számban jelenlévő kemény punk együttesekkel szemben a R.E.M., a gitárcentrikus, rock hagyományokra épülő zenét képviselte. Hangzásviláguk ötvözte a hagyományokat a legmodernebb rock sounddal. Újításaikkal és kitartó, eredményes munkájukkal megreformálták az amerikai underground zenét. Teljesen egyéni muzsikájuk sok követőre és másolóra talált. Ennek ellenére sok évbe tellett amíg világhírnévre, igazi elismerésre tettek szert. Amikor Georgia állam Athen nevű városában megalakult az együttes még csak ketten voltak: Mike Mills (1958. december 17.) és Bill Berry (1958. július 31.). Ezután csatlakozott hozzájuk Michael Stipe (1960. január 4.) aki addíg St. Louis-i bandákban próbálgatta tehetségét. Utolsóként csatlakozott a kaliforniai Peter Buck (1956. december 6.) aki elsősorban zenerajongó volt és csak mellékesen zenélt. A tagokat elsősorban az azonos zenei izlés hozta össze és kezdetben ez volt munkásságuk domináns eleme, hiszen nem annyira saját szerzeményekkel jelentkeztek, mint inkább zenei átiratokkal. Kezdetben Twisted Kites név alatt futottak, de első kislemezük megjelenésekor már R.E.M. névre keresztelkedtek. Az első másfél évet az útkeresés jellemezte, igyekeztek kialakítani saját egyéni arculatukat és hangzásvilágukat. 81-ben amikor a Radio Free Europe mindössze 1.000 példányban megjelent megjelent, még nem sejtették micsoda karrier előtt állnak. A kislemez példányai szerencsére a megfelelő kezekbe kerültek és így 82-ben aláírhatták szerződésüket az I.R.S. Records nevű kiadóval. Még abban az évben megjelent első albumuk a Chronic Town, amely egész jó kritikát kapott, megteremtve a következő nagylemez lehetőségét. A Murmur lényegesen érettebb és kimunkáltabb alkotás amelyen már a jellegzetes R.E.M. hangzásvilág dominál. Az album elnyerte a Rolling Stone magazin "az Év Lemeze" díját, a szavazáson megelőzve Michael Jackson Thriller című korongját. Következő alkotásuk a Reckoning megjelenése után, hosszú és fárasztó koncertkörút következett amely ismertté tette a bandát Amerika szerte. 1985-ben már olyan bandák jelentkeztek a porondon melyek a R.E.M. esztétikai nézeteit és hangzását követték: Game Theory, Rain Parade. 85-ös Fables Of The Reconstruction című albumukat Londonban vették fel, Joe Boyd producer vezetésével. Ezen a korongon a fáradság jelei mutatkoznak és ez főleg a végeláthatatlan fellépések következménye volt. Mindezek ellenére az album 300.000-es példányszámban fogyott az államokban. A Life's Rich Pageant című albumot ennek ellenére Don Gehman vezetésével készítették, aki jócskán belenyúlt a zenei hagzásba is, tisztábbá és emészthetőbbé téve ezáltal az együttes dalait. A lemez sikere mindenképpen a producert igazolta. Talán ennek is tudható be, hogy a Document című nagylemez már abszolút nemzetközi siker amely felkerült a Top 10 sikerlistára is. Az albumról kimásolt The One I Love című szám pedig az első igazi slágerük. És innentől kezdve a siker útján nincs megállás. Következik a Green, majd az Out Of Time melyek eleve a nagylemez listák első helyén landolnak. A Loosing My Religion című szám pedig az együttes addigi legnagyobb slágere. A nemzetközi szupersztár pozíciót következő korongjukkal, az Automatic For The People című albummal vívják ki. A lemezen olyan slágerlistás sikerszámok hallhatók, mint a Drive, Everibody Hurts és a Man On The Moon. Igaz a lemez létrehozásában olyan nagyság is segédkezett mint az ex Led Zeppelin tag John Paul Jones. Az 1994-es Monster című album megjelenését köetően az együttes ismét turnézni kezdett és ezúttal már a több tízezeres stadionok is megteltek rajongóikkal, nem csupán a koncerttermek. Sajnos a turnék során elkezdődött a banda pech sorozata, Bill Berry agyi aneurismától szenvedve kórházba került, Millst pedig daganattal kellet megoperálni. A megpróbáltatások végeztével, 1996-ban a zenekar megjelentette New Adventures In Hi-Fi című albumát, amelynek eladási rátája azonban elmaradt a várakozásoktól, és a kritika sem fogadta olyan lelkesedéssel mint azt már megszokhatták. 1997 októberében látott napvilágot a hír miszerint Bill Berry kivált az együttesből. A többiek azonban nélküle is folytatják, Berry helyét egy dobgéppel helyettesítve. 98-ban jelent meg a trió Up című lemeze, amely a zenekar talán leginkább kísérletező korongja.