A Black-Out története a kilencvenes évek legelejére nyúlik vissza...

A zenekar gerincét alkotó Csányi testvérek a Szilánkok elnevezésű progresszív rockot játszó békéscsabai zenekarban kezdtek komolyan zenélni, de igényes muzsikájuk ellenére próbálkozásaik nyomtalanul merültek a feledés homályába. Mivel sikertelenségük okát abban látják, hogy nem Budapesten dolgoznak, 1991-ben felköltöznek a fővárosba, s elkezdik új zenekaruk szervezését, mivel korábbi társaik nem akarnak elköltözni szülővárosukból. Miközben Szabolcs és Zoli basszusgitárost és énekest keres az új csapathoz, csatlakoznak a budapesti Waterloo együtteshez. Itt ismerkednek meg a pécsi születésű Andrics Lacival, aki korábban olyan sokat próbált zenekarokban nyűtte már a basszusgitárt, mint a Kanguru, a Triton és a Mister X. Hamar barátság szövődik a három fiatal muzsikus között és 1992 nyarán úgy döntenek, kilépnek a Waterloo-ból és közösen zenekart alakítanak. Elképzeléseikkel tökéletesen összevág, hogy - a vomádi születésű - Kowalsky viharos körülmények között távozik a glam rockban utazó Cathouse zenekarból és új együttes után kezd kutatni. Szabolcsék elhívják az éppen formálódó zenekarba és mivel elképzeléseik tökéletesen megegyeznek, 1992 augusztus 27-én - a Tabánban a Machine Mouse vendégzenekaraként adott első koncerten - megszületik a Black-Out.

Az első hónapok természetesen lázas próbákkal és megfeszített koncertezéssel telnek. A bulikon rengeteg feldolgozást nyomnak, s a D.A.D., Love/Hate, Ugly Kid Joe, Tuff dalok jól reprezentálják a Black-Out első korszakát. Saját dalaik (Big Spit, Lonely, Out Of Shit stb.) még angol nyelven íródnak, s az 1992 végén elkészített első demokazetta is ebből a termésből tartalmazza a legjobb négy, Pécsett rögzített kompozíciót. Az 1993-as esztendő első komoly B-O eseménye a Hunnia Műsoriroda által szervezett, április folyamán lebonyolított tehetségkutató verseny, melyen a Prosecturával megegyező pontszámmal megosztott első helyet ér el a zenekar. Az itt nyert lemezszerződés feltétele a magyar nyelvű szövegek használata volt, de már a koncerteken is érzik, hogy az angol nyelvű dalokba nehezen tud belekapaszkodni a közönség, ezért Kowalsky magyar nyelvű verseket kezd írni a készülő új dalokhoz. További változásokat eredményez, hogy friss zenei hatások is érik a fiatal csapatot; koncertprogramjukban fel-felbukkannak Pearl Jam, Alice In Chains, Stone Temple Pilots feldolgozások, s így lassan formálódni kezd az a különleges, fekete-kék Black-Out hangulat...

A nyár folyamán turnéra indulnak a Machine Mouse zenekarral, akik révén hosszú idő után - ideiglenesen ugyan, de - újra próbateremhez jutnak, aminek az az eredménye, hogy rengeteg új dal nyeri el végleges formáját ezen időszak alatt. Bár a lemezszerződés meghiúsul, három különböző februári, májusi és júniusi időpontban az Origó Stúdióban felveszik azt a tizenkét számos anyagot, melyet a Black-Out első, szerzői kiadásban megjelenő kazettaalbumaként ismerünk. Az 1993 végén megjelentetett anyagot számos koncerten is bemutatja a csapat, a Zuhanás című dalhoz pedig izgalmas klip is készül. A Black-Out név fokozatosan elterjed a rockzene fanatikusai között, s a bemutatkozó anyagból az amatőr terjesztés ellenére is több száz példány talál gazdára. Az E-klub-ban megrendezett lemezbemutató koncert (1994. március 25.) már egyértelműen a siker jegyében zajlik, ám a zenekar hasztalan keres komoly kiadót, s a lassan körvonalazódó új lemezanyagot kénytelenek ismét magánkiadásban - csak kazetta formában - megjelentetni. Még a Rádió 8-as Stúdiójában felvett, két dalt (Élek még, Árnyak) tartalmazó professzionális demo sem hozza meg számukra a hőn áhított szerződést. Ezzel a tudattal, de tíz fantasztikus dallal és megingathatatlan meggyőződéssel vonulnak be Németh Lojzival a Bikini stúdióba és rekordidő - hetven óra - alatt felveszik a Fekete-Kék lemezanyagot. A tíz dal, az egyre magabiztosabb, energikusabb koncertek a legnagyobb ígéretek közé emelik a csapatot. A E-Klub-ban tartott kétéves szülinapi buli + lemezbemutató - melynek videofelvétele szintén megjelent magánkiadásban - vagy a Southern Special-lal közös országos turné egyértelműen a csapatot igazolja. Nem véletlen, hogy mind a szakma, mind a közönség számára az 1995-ös év egyik nagy reménysége a Black-Out lett.

A következő esztendő a készülődés és a várakozás jegyében telik, a remények igazából csak 1996-ban válnak valóra, pedig a Black-Out egyre kiválóbb produkcióval kápráztatja el a közönséget, s a sajtó is egyre nagyobb várakozással tekint a csapatra. Az év végén zajló Tankcsapda turnén már egyenrangú partnerei a debreceni triónak, előadásaik estéről-estére élményszámba mennek, Kowalsky kilábalva magánéleti válságából élete addigi legjobb formáját hozza a koncerteken.

Időközben készülnek a dalok immár a harmadik lemezhez, s 1995 októberében megköttetik a régóta várt lemezszerződés is, a Black-Out lemezeit a jövőben a Sony Music gondozza. 1996 januárjában a zenekar bevonul a budapesti Tom-Tom Stúdióba és elkészíti a fantasztikus Esőnap című anyagot. A tizenkét dal két hangulati csokorba szedhető, az Eső jelképezte első hat dal a a zenészek borúsabb, depressziósabb pillanatait mutatja, míg a Nap jegyében fogant második hat dal a Black-Out vidámabb oldalát mutatja. A - végre kazettán és CD-n is megjelenő - lemez külön érdekessége a borító, melyen Kowa szövegeit az énekes csodálatos festményei illusztrálják. A lemez meghozza mindazt a sikert és elismerést, amit a csapat hosszú évek munkájával kiérdemelt. Koncertjeik mindenhol teltház előtt futnak, fergeteges áprilisi 19-i lemezbemutatójukat az év koncertjei között tartják szánmon, a Ma című dalt unásig játszák a rádiók és csak hab a tortára, hogy végre CD-n is megjelenik a Fekete-Kék anyaga, kiegészítve az első album hat dalával. A MHH év végi közönségszavazásán szinte minden lehetséges (kedvenc zenekar, kedvenc magyar zenekar, kedvenc énekes, kedvenc gitáros, kedvenc dobos, kedvenc album, kedvenc dal, kedvenc lemezborító, kedvenc videóklip, kedvenc koncert) kategóriában a legjobbnak tartott előadók közt találjuk a Black-Out-ot és produkcióit.

A csapat életében ezek a sikerek nem jelentenek komolyabb változást, a zenélést, a dalírást ugyanazzal a elhivatottsággal folytatják, ám a felpörgetett zenekari munkát Andrics Laci már nem tudja összeegyeztetni magánéletével - Pécsen lakik, a csapat pedig Budapesten próbál -, és televíziós munkájával, így a basszusgitár kezelését Fehérvári Attila veszi át tőle. A fiatal szentendrei muzsikus csodálatos pluszt ad a Black-Out egyébként is páratlan zenéjéhez, így a zenekar óriási tervekkel fut bele az 1997-es esztendőbe.

Új lemezük tíz dalát az év elejére tökéletesen összegyakorolják, majd hozzáfognak egy gyáli raktárépület stúdióvá alakításához, hogy a hétköznapokból kiszakadva, az új anyaggal élve-lélegezve készítsék el annak felvételeit. A raktárhelyíséget két részre (feljátszó, felvevő) bontják, a dobfelszerelést elválasztják a többi hangszer légterétől, szőnyegekkel, füstölőkkel, gyertyákkal díszítik a "stúdiót", hogy az alkotáshoz, a készülő lemez hangulatához minél közelebb álló atmoszférát hozzanak létre. Élőben játszák fel a hangszeres részeket, ha kell többször nekifutnak egy-egy dalnak, s csak az éneket veszik külön sávra. A hatás megdöbbentő, az Ezüstkötet címűre keresztelt album a B-O eddigi legkerekebb, legegységesebb alkotása, melynek borítója ismét különlegesség, hiszen a lemezborító ezüstoldalaira Kowalsky saját kezűleg írta fel a dalszövegeket. A CD további érdekessége a rajta található számítógépes, multimédiás rész, amely a zenekar története, zenével és videókkal teletűzdelt diszkográfiája mellett rejtett érdekességeket is tartalmaz. A lemezt április-május-június során országos turnén mutatja be a csapat, melyre a Southern Special kíséri el őket, 1997 június 21-én pedig a Petőfi Csarnokban mutatják be az Ezüstkötetet egy nagyszabású koncert keretében, amely a Black-Out 5 éves születésnapi bulija is egyben. Szintén az 5 éves évfordulóhoz kapcsolódik az az 1997 őszén megjelenő műsoros videokazetta, mely a kezdetektől egészen napjainkig végigköveti a csapat eddigi pályafutását koncertfelvételeken, interjúkon, videoklippeken keresztül.