(Papos, 1885. nov. 13. - Săo Paulo, 1975. aug. 24.): festő, filozófus, művészetkritikus és művészettörténész. A bp.-i Mintarajzisk.-ban tanult, majd festészeti tanulmányokat előbb Nagybányán, utána Münchenben és Párizsban folytatott, közben olaszo.-i tanulmányutakat tett több ízben is. A festészetet korán abbahagyta, újságírással, művészetbölcselettel és művészettörténettel foglalkozott. A Hét, Az Újság, a Múlt és Jövő stb. rendszeres cikk- és tanulmányírója volt. Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos festészetének egyik felfedezője, lelkes híve és első monográfusa. 1924-től rövid ideig Párizsban élt, 1934-35-ben Bp.-en Nemzeti Művészet címmel folyóiratot adott ki, egymaga írta a teljes cikk- és tanulmányanyagot. 1939-ben a fasizmus elől előbb Angliába emigrált, majd néhány esztendeig Braziliában élt. A háború után tért vissza Európába, jórészt Londonban, időnként Rómában tevékenykedett. Írásai jelentek meg folyóiratokban, könyveket adott ki angol, olasz és más nyelveken is. Foglalkoztatták elméleti, módszertani kérdések, elsőként alkalmazta a művészettörténetben a strukturalista módszert, érdekelte a művészet és a patográfia viszonya. Írásaiban kiváló felismerések keveredtek zsurnalisztikai fogásokkal és dilettáns elméletekkel. - F. m. Magyar művészet a törökvilág idején (Bp., 1913); A romantikától az expresszióig. Egy művészettörténeti monstredráma. A 19. század művészeti iskoláinak vázlata. A 19. sz. művészete (Bp., 1921); Herman Lipót rajzai (Bp., 1921); Az ösztön filozófiája (Bp., é. n.); Csontváry Tivadar a posztimpresszionizmus magyar előfutára (Bp., 1922; Párizs 1931); Gulácsy Lajos dekadens festő (Bp., 1922); Cézanne (Bp., 1923); Haladó művészet. Újrendszerű stílusmorfológia vázlata (Bp., 1929); Csontváry Tivadar újonnan felmerült képeinek kiállítása (Bp., 1936); Történelemesztétika. Neobarbarizmus (Bp., 1939); That Magic They Call Atomic Science (London, 1957). - Irod. Bálint Aladár: L. F. (Nyugat, 1913); Hevesy Iván: L. F. (Nyugat, 1921); Rabinovszky Máriusz: L. F. (Magy. Írás, 1922); Bor Pál: L. F. (Magy. Írás, 1923); Dévényi Iván: L. F. 85 éves (Művészet, 1970. 6. sz.); Dévényi Iván: L. F. halálára (Magyar Nemzet, 1975. szept. 9.).