(Pusztafödémes, 1764. júl. 5. - Tállya, 1820. aug. 11.): zeneszerző, hegedűművész. Nagyszombatban, majd Pozsonyban tanult, ez utóbbi helyen jogi tanulmányokba kezdett. 1786-ban Pestre került, ahol folytatta jogi tanulmányait. Egy ideig a kancelláriánál hivatalnokoskodott, majd Zichy Károly grófnál volt nevelő, 1792-től 1793-ig a pest-budai m. színjátszó társaság zeneig.-ja lett. Miskolc,Kolozsvár az útja, ahol 1802 - 04 között a színjátszó társaság karnagya. Életének további történetéről csak elszórt adatok vannak. Mint vándormuzsikus különböző nemesi kúriákon fordult meg; 1816-ban Debrecenben zeneműboltot nyitott. 1817-től kezdve betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. Újabb vándorévek után 1820-ban Tállyán telepedett le. ~ a verbunkos delelő korszakának egyik kiváló képviselője. Művelt muzsikus, a nyugati kultúra hatása művein is fokozottan érződik. Az elsők között tett kísérletet a verbunkosstílus programatikus és ciklikus feldolgozására. - F. m. Nobilium Hungariae Insurgentium Nota Insurrectionalis Hungarica (1797, 18 darabból álló ciklus); ábrándok (Szigetvár ostroma; Az égi háború); verbunkosok korabeli gyűjteményes kiadványokban (Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből, 1823 - 32; Ungarische Werbungs Tänze… von Lavotta und Csermák; Honi Emlék-Füzér, 1843); valamint kéziratban német táncok, menüettek, kontratáncok és polonaise-ek, melyeknek nagy részét a Bartók Béla Zeneművészeti Szakisk. Könyvtára őrzi. - Irod. Bernát Mihály: A’ Bájoló Hegedűs, vagy is A’ híres Virtuosus ‘s Diletant Hegedüs L. J. Életének Leírása (kézirat, OSZK); Bernát Gáspár: L. élete (Pest, 1857; az előbbinek kivonatolt kiadása); Szilágyi Sándor: L. J. (Bp., 1930); Szabolcsi Bence: A XIX. sz. magyar romantikus zenéje (Bp., 1951); A magyar zene évszázadai (I - II., Bp., 1959 - 61).