(Sopron, 1840. márc. 17. - Hidja, ma Szedres része, 1918. jan. 21.): szekszárdi földbirtokos, az MTA t. tagja (1917). A weichenstefani gazdasági főisk. elvégzése után két évig Károlyi Lajos gróf tótmegyeri birtokán volt gyakornok, majd 6 évet töltött Párizsban és Anglia, Francia-, Német-, Olasz- és Oroszo. gazdaságaiban tett tanulmányutat. 1880-ban kapott megbízást selyemhernyótenyésztésünk országos rendezésére. Miniszteri biztosi minőségben végzett szervező munkájával sikerült a selyemhernyótenyésztést magas színvonalra felemelni. A selyemhernyótenyésztés és a fonóipar jelentős fellendítése mellett széles körű irodalmi működést fejtett ki. Cikkei a Magyar Ipar, a Köztelek és a Nemzet c. lapban jelentek meg. - M. Jelentés a selyemtenyésztés emelése céljából folyamatosított intézkedésekről (1-2. füz., Bp., 1880-82); Néhány szó Magyarország selyemtenyésztéséről és selyemiparáról (Szekszárd, 1896); Néhány szó a községi faiskolákról és befásításról, tekintettel selyemtenyésztésünk érdekeire (Bp., 1897); A selyembogarak veszedelme (Szekszárd, 1900): - Irod. Gaal Jenő: B. P. t. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVII.); Máday Izidor: B. P. emlékezete (Bp., 1919).