| .: legújabb címszavaink :. |
 |
 |
 |
 |
Őrtilos, Social Network, Alufelni, BibliEteka, csodagumó, abszolút predestináció , Fehér Gólya Múzeum - Kölked, Aranyhajó Fogadó, Tiszteletteljes provokátor, rendszergondolkodás, Rendszerelvű tárgyalás, provokáció, Önmenedzselő team, Orientációs tréning, NLP (Neuro-Lingvisztikus Programozás), Menedzsment játék (üzleti szimuláció)
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Nem tudod mikor van Dömötör?
Majd mi megmondjuk!
Csak írd be!
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Adelmár, Bea, Beatrix, Csatár, Elmó, Fiorella, Fioretta, Florica, Florinda, Flóra, Félix, Márta, Olaf, Olavi, Oldamur, Trixi, Tűzvirág, Vadvirág, Virág |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Avenár, Azucséna, Donatella, Donna, Indira, Inge, Ingeborg, Inka, Judit, Julietta, Jutta, Maxima, Polixénia, Rovéna, Szemőke, Szénia, Xenodiké, Xénia, Zsüliett |
 |
 |
 |
 |
| .: küldj nekünk sms-t! :. |
|
 |
Raics István

Értékelés: Még nincs értékelve.
|
(Baja, 1912. máj. 25. - Bp., 1986. okt. 3.): költő, műfordító, író, zenekritikus, zongoraművész, József Attila-díjas (1952), SZOT-díjas (1982). Zongorázni Kerntler Jenőnél, Bartók Bélánál, Pásztory Dittánál és Kósa Györgynél; komponálni Major Ervinnél tanult (mindezt magánúton). Közben a Pázmány Péter Tudományegy. Jogi Karának egy évig, az Orvosszakértői és a Pszichológiai Karnak két évig hallgatója volt. Zongoraművészként és zongorakísérőként mint Basilides Mária, Török Erzsébet és mások partnere többször fellépett. 1939-től publicistaként, kritikusként, zeneíróként dolgozott. 1940-től 1946-ig az Esti Kis Újság zenei recenzense volt; eközben a Móricz Zsigmond által szerkesztett Kelet Népe c. folyóiratban is vállalt szerkesztőségi munkát. 1942-ben az Antifasiszta Történelmi Emlékbizottság tagja; 1944 őszétől illegális tevékenységet folytatott. 1946-ban a Magy. Filmvállalat dramaturg-ig.-jává nevezték ki. Ifjúságnevelő munkáját már az 1930-as évek végén kezdte el mint az Éneklő ifjúság c. folyóirat munkatársa és a Kis Filharmónia ifjúsági hangversenyek szervezője, közreműködője zongorán. A Magy. Rádiónak 1939-től haláláig állandó külső munkatársa volt. 1960-61-ben a Magyar Zene c. folyóiratot szerkesztette, majd 1970-ig a Magy. Televízió Zenei Figyelőjének kritikusa volt. 1963-tól a Muzsika c. folyóirat állandó munkatársa, 1970-től a Kóta c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 1977-től a Népszava zenei recenzenseként is dolgozott. Sok operaszövegkönyvet átültetett m. nyelvre (Britten: Peter Grimes, Lányi Viktorral; Muszorgszkij: Szorocsinci vásár stb.); Oratóriumok (Honegger: Dávid király, Johanna a máglyán; Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága; Sosztakovics: Sztyepán Rázin kivégzése; Stravinsky: Oedipus Rex; Les Noces; Martinu: Gilgames; Bernstein: Kaddish stb.). Színműveket, verseket és kórusmű-versszövegeket írt. - Irod. Köszöntjük a 70 éves R. I.-t (Rajeczky Benjámin, Bárdos Lajos, Mihály András írása, Muzsika, 1982. 10. sz.); Rajeczky Benjámin: R. I. 70 éves (Muzsika, 1982. 5. sz.); Strém Kálmán: R. I. távozása (Muzsika, 1986. 11. sz.) Sárai Tibor; Albert István: In memoriam R. I. (Kóta, 1987. 1. sz.); Visszaemlékezés R. I.-ra (Muzsika, 1987. 9. sz.).
Forrás:
Életrajzi lexikon
|
|
Kapcsolódó témakörök (kidolgozás alatt):
| |
 |